Megmagyarázta a brit lap: ettől pánikol Hszi és Putyin

Bajban lehetnek a Kelet urai a The Telegraph szerint.

Folytatódhat az egész Közép-Európát lehúzó német pechsorozat.
Ahogy a covid, a Green Deal, az energiaválság és a szankciók, úgy az iráni-izraeli háború is megütheti a német gazdaságot, folytatva az egész Közép-Európát lehúzó német gazdasági pechsorozatot – erről számol be a Focus.
A lap megjegyzi: a frissen kirobbant közel-keleti háború következtében már most drágult Németországban a tankolás és a fűtés, de a további eszkaláció már a konjunktúrát is megakaszthatná, valamint leépítésekhez vezethetne.
A piacokon máris felbolydulást okozott, hogy egy magas rangú iráni katona a Hormuzi-szoros lezárásával fenyegetett. A Perzsa-öblöt az Ománi-öböltől elválasztó szoroson ugyanis a világon felhasznált kőolaj 20 százaléka és a világ LNG-jének negyede halad át, hiszen ezen a vízi útvonalon keresztül jut ki a világpiacra Szaúd-Arábia, Irak, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Katar szénhidrogénje. Márpedig a szoros lezárására az iráni képesség kétségtelenül megvan – akár a szoros körüli szigetekről rakétázhatnának kereskedőhajókat, akár a saját hajóikkal járőrözhetnek úgy a szorosban, hogy azok áthaladása lehetetlen legyen.
A Német Gazdaságkutató Intézet energiagazdasági szakértője, Claudia Kemfert a Tagesspiegelnek nyilatkozva elmondta: a Hormuzi-szoros kiesése „a világgazdaságra nézve súlyos következményekkel járna”, hiszen a világ országainak legtöbbje továbbra is erősen függ az olajtól és gáztól.
Iránt a lépéstől minden bizonnyal az tartja vissza, hogy legnagyobb olajvásárlója, Kína sem örülne ennek a fejleménynek,
illetve az amerikai haditengerészet sem hagyna szó nélkül egy ilyen lépést. Az izraeli támadás révén ugyanakkor Irán átértékelheti a szoros lezárásának költségeit és hasznait.
Csütörtökről vasárnapra a Brent olaj hordónkénti ára 68-ról 75 dollárra emelkedett, a szoros lezárása esetén pedig szakértők szerint meghaladhatja a 100 dollárt is. Veronika Grimm energiagazdasági szakértő, a német kormány ötfős gazdasági tanácsadói testületének tagja úgy véli, hogy a szoros lezárása „leginkább az alacsony jövedelmű családokat érintené”, és „ismét vásárlóerő-veszteséghez, társadalmi békétlenséghez és politikai nyomáshoz vezethetne” a negyedrészt olajjal, felerészt gázzal fűtő és belső égésű motorral felszerelt autókkal közlekedő országban.
Grimm szerint a legkomolyabb következményekkel a vegyipar, a fémipar és az üvegipar nézne szembe „további termeléscsökkenés, telephelyek áthelyezése és akár gyárbezárások” formájában,
amely „hosszú távon is hatást gyakorolna a német ipari bázisra”.
Nyitókép: Eyad BABA / AFP